Egész pontosan ma van 554 éve, hogy a befagyott Duna jegén királlyá kiáltották ki, és trónra emelték Szép Magyarhon egyik legnagyobb uralkodóját, az ifjú, alig 15 éves Hunyadi Mátyást. Nagy királyunk kormányzása alatt Magyarország megerősödött és kiteljesedett. Teret nyert a reneszánsz, és gyönyörű alkotások születtek a művészetek gyakorlatilag minden ágában. Mátyás művelt, humanista, reneszánsz ember és az akkori világ egyik legnagyobb uralkodója volt. Alakja népünk, a magyar nép emlékezetében hősként őrződött meg, tetteihez legendák fűződnek. Számos mese, monda szól a király igazságosságáról, arról, hogy uralkodása során mindig a szegény emberek pártjára állt. A valóságban a magyar jobbágyok sokkal több adót fizettek, mint bármikor korábban. Az ország népe azonban békében élt, és ellenség, különösen a török nem tudta a határokat átlépni. A későbbi korok szenvedései, háborúi tükrében úgy érezték az emberek: Mátyás uralma aranykor (és valóban az!) volt. Jól jelzi ezt a régi mondás is: „Meghalt Mátyás, oda az igazság!”
Élete röviden összefoglalva
Hunyadi Mátyás, azaz Corvin Mátyás (Matthias Corvinus), vagyis Mátyás királyunk, „az igazságos Mátyás király”, Kolozsvárott, született 1443. február 23-án., és Bécs városában, 1490. április 6-án halt meg. Nagy királyunk I. Mátyás néven uralkodott 1458 és 1490 között. 1469-től cseh (ellen-) király, 1486-tól Ausztria hercege is volt.
Kolozsvár, Mátyás királyunk szülőháza (az országrabló oláhok ocsmány zászlójával "díszítve"...)
Mátyás, Hunyadi János kisebbik fia volt. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának (ő a kisebbik fiú volt), így előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be e tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház és államjogra, művészetekre és latinra. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasta Nagy Sándor bátorságát, Hannibál ravaszságáról szóló elbeszéléseket (Ez utóbbiból sokat profitált később, hadjáratai során.). Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon a családi fészekben töltötte.
Bátyja kivégzése után, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását. A testvérétől támogatott Szilágyi Mihály, támadásai következtében zűrzavar támadt az országban, a nagyobb bárók javainak pusztulását okozták, a király hatalma és népszerűsége egyre csökkent, ezért, hogy helyzetét és maga javát kihasználja, elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, túszként magával vitte Hunyadi Mátyást. Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvőjére készülő királyt váratlanul a halál elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek.
A király halála után nagybátyja Szilágyi Mihály és a Hunyadi párt fegyveres erejének nyomására az összehívott országnagyok és bárók 1458. január 24-én királlyá választják az ifjú Hunyadi Mátyást,- ám a valós hatalmat öt évig Szilágyi Mihály gyakorolja, akit öt évre kormányzóvá tesznek mellé.
Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Az előre kialkudott váltságdíj lefizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A díszes csapat, Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.
1463-ban Mátyás megköti Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, melynek értelmében a.) 80.000 aranyforint váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestől a Szentkoronát, amellyel 1464. március 29-én, Székesfehérváron meg is koronáztatja magát. Ezen kívül b.) a török elleni harc közös célként jelenik meg az egyezségben, valamint c.) ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli majd. Később a Habsburgoknak ez a kitétel szolgáltatta az első jogalapot hatalmi igényükhöz. (A megállapodás ezen része óriási, évszázadokra visszarúgó szarvashiba volt!!...)
Azonban uralkodása kezdetén Mátyás leszámolt mindkét főúri párttal. (Rokonát, Szilágyit, akinek valójában a koronáját köszönhette, be is záratta.) Központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. A főurakat, azaz a bárókat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás„ máig élő népi legenda alapját.
Mátyás, apjával ellentétben, nem vezetett nagyobb hadjáratokat a török ellen. Az uralkodó jobban bízott a határ megerősítésében, ezért a Zsigmond által kialakított végvárvonalat újabb erődökkel egészítette ki. Elgondolását igazolta, hogy a törökök támadásait sikerrel védték ki. A legnagyobb győzelmet 1479 őszén, Kenyérmezőnél aratták. A legendás erejéről híres egykori molnár, Kinizsi Pál parancsnoksága alatt a magyar sereg az utolsó pillanatban meg tudta fordítani a csata menetét.
(Itt jegyezném meg, hogy Visegrádon a törökhöz való átpártolása miatt Mátyás tartotta fogva a hírhedt III. Vlad (Ţepeş) havasalföldi fejedelmet, akinek személye később Drakula legendájának alapjává vált,- és jelenleg módfelett büszkék fajtájuk "nagy fiára" az oláhok!...)
Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül, és III. Frigyes német-római császárral megállapodott, hogy amelyikük gyermektelenül hal meg, annak a másik örökli a trónját.
Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára (Corvinák), amely több mint 5000 kötetből állt, és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat.
1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg (ti. meggyilkolják méreggel). Az egyre növekvő török fenyegetettségre való tekintettel olyan királyra volt szükség, aki Mátyás nyugati figyelmű politikája után ezt a problémát is orvosolni tudja. Trónkövetelőként lépett fel Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. Az ország bárói ezek köré csoportosultak. Corvin János az újjáalakuló ligákkal alkudozva lemondott a trónról, Mátyás III. Frigyessel kötött megállapodását figyelmen kívül hagyták, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót (1490-1516) választotta királlyá. Mátyás király hatalmának alapját, a Fekete Sereget feloszlatták, rablóbandává fajult maradékát a sereg legendás hadvezére, Kinizsi Pál és Báthory csatában szórták szét. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak. Ezzel (ill. Mátyás királyunk halálával) kezdetét vette Szép Magyarhon hanyatlása...
Emlékezzünk utolsó, szakrális nagy királyunkra, I. (Corvin) Mátyásra, azaz Mátyás királyra tisztelettel!
Nagy királyunk szobra Kolozsvárott, háttérben az "elmaradhatatlan" ocsmány oláh zászlókkal
Szeretnék még annyit hozzátenni, hogy ha van időtök, látogassatok el erre a honlapra: Visegrádmúzeum ! Hátha kedvet kaptok egy visegrádi kirándulásra is!:)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése