2011. május 6., péntek

Magyar! Vár a Délvidék, vár Trakostyán vára! - Trianon emléktúra 2011

91 éve lesz, hogy megtörtént a gyalázat! Mária országának szétszaggatása, magyarjainak megosztása, sehonnai rablónépek kezére adása!... De NEM FELEJTÜNK! Követeljük vissza ezredéves honunkat! Gyere, emlékezz velünk, és emeljük fel szavunkat közösen megrabolt, elbitorolt Kárpát-Hazánkért!

Trakostyán vára

Nem tudni, hogy ki és mikor építette Trakostyánt. Valószínűleg a 14. században, egy kisebb erősségként keletkezhetett, az akkori zagorjei terület védelmi rendszerének tagjaként. A nevét először egy egyházmegyei (ecclesia de Tracustian) összeírásban említik 1334-ben, középkori várként 1399-ben, amikor is Zsigmond király Trakostyánt odaadományozta apósának, gróf Cillei Hermannak. Az utolsó Cillei, Ulrik veszte után, 1456-ban Trakostyánt és némely más várakat Vitovác János és fiai veszik birtokukba. Székely Jakab, a magyar-horvát király hadvezére, 1488-ban kiverte a Vitovácokat a horvátországi Zagorja területérol, ami után, fölötte Mátyás király rendelkezett. Székely, mivel a Vitovácok kiűzése körüli időben a királynak kölcsönt adott és annak megfizetése nyomán, még egy ideig megtarthatta Trakostyánt és Vinicát. Corvin Mátyás király nem sokkal később fiának, Corvin Jánosnak adományozta Trakostyánt és a fennmaradó zagorjai várakat, aki 1496-ban miután horvát bán lett tovább adományozta vice bánjának, Gyulay Jánosnak. Ifjabb Gyulay János halála után, Trakostyán 1567-ben, II. Miksa császár fennhatósága alá került. Már 1569-ben a király, haszonélvezetbe odaadományozta Trakostyánt, Draskovich II. György, horvát bánnak és zágrábi püspöknek, akit ily módon kárpótolt az elmaradt báni fizetésért. A király 1570-ben külön okiratban is megerősítette a zálogba adott Trakostyán és Klenovnik birtokában Draskovich püspököt. A következőévben a horvát szábor azt követelte a királytól, hogy számos szolgálatáért, Trakostyánt végleg Draskovich György püspök tulajdonába adja. II. Rudolf császár, 1584-ben, az akkori kancellár, Draskovich György kérésére megújította és kibővítette II. Miksa császár adományát és ettől kezdve Trakostyán első tényleges tulajdonosa Draskovich Gáspár lett, amivel a Draskovich család, a püspöknek köszönhetően, a horvát főnemesi családok közé emelkedett.

Trakostyán három és félévszázadon át a Draskovichok tulajdonában maradt, egy kis megszakítás kivételével, 1645 és 1651 között, amikor is Zrínyi Miklós tulajdona lett.

A kastély mai kinézete a 19. század közepéről származik, miután a már romos középkori várat felújították. A vár középkori képéről nagyon keveset tudunk, és Trakostyán 16. – 19. század átépítéseiről, bővítéseiről sincs sok adatunk. Van egy kőtábla a kaputorony kapuja fölött és egy másik máshelyen a Draskovichok címerével és az 1598-as évszámmal, melyek Gáspár fiai, II. Iván és Péter trakostyáni építkezéseiről tudósítanak [209] . A Draskovich család 1668-ból származó képes geneológiája, a hegyen lévő Trakostyán várát csak az övező falakkal és a nyugati toronnyal ábrázolja, míg a később épített keleti toronynak, csak az addig elkészült alsó része látszik. A felvonóhidas kapu fölé az 1741-es évszámot faragták, ami valószínűleg szintén az építési munkálatokkal hozható kapcsolatba. A Draskovich család 1755-ben keletkezett ki geneológiája is ábrázolja Trakostyánt és Klenovnikot. Ezen a képen Trakostyánt, az addigra teljesen kiépült védelmi rendszerekkel ábrázolják, hengeres tornyokkal, a várfalakon védőfolyosókkal, továbbá egy középen kiemelkedő épülettel és egy toronnyal, melyen óra és egy lámpaernyőszerű tetőszerkezet volt. Trakostyán a 19. század közepére már annyira lepusztult, hogy többé már nem lehetett kényelmesen lakni, más nagyobb és újabb zagorjai kastélyokhoz képest. Ezért Trakostyán akkori tulajdonosa, gróf Draskovich VI. György altábornagy, miután feleségül vette, Baillet-Latour Zsófiát, 1853-ban nekilátott az ősi vár felújításához és kastéllyá való átalakításához. A munkálatok három éven át folytak, a felújításról egy kőtábla is tanúskodik, amit a főkapu udvar felöli homlokzatába építettek be. Draskovich VI. György, hogy biztosítsa Trakostyán felújítására a pénzt, eladta a klenovniki kastélyt, a csalineci birtokot és a varasdi palotát. Ez a korszak a romantizáló művészet kora volt, aminek folytán egy sor felújítást, vagy új kastély építését a középkori várakra emlékeztető módon végeztek el.

De ezek csak szavak! Gyere el, nézd meg a saját szemeddel azt, ami a miénk volt, ami minket illet! Emlékezzünk és tiltakozzunk! Vár a Délvidék, vár Trakostyán vára! (Infó és kontakt a meghívón! Nagyítsd!)