Csináltország csináltkiráya

Ismét egy hír, egy mai, friss, ropogós hír, amin nem tudja már a magyari ember, hogy sírjon-é vagy nevessen- vagy esetleg üssön!? De lássuk konkrétan a hírt:

-Lovas szobrot kapott a pozsonyi várban Szvatopluk. A lovas szobron lévő "ószlovákok királya" felirat is már korábban heves reakciókat váltott ki, és neves történészek történelmietlennek minősítették. De a gyökértelen identitáskeresők Csináltországban kitalálták:a Nagymorva fejedelemségben nem szlávok, hanem "ószlovákok" éltek, akiknek a királya Szvatopluk volt.- (Hunhír nyomán)

Ó, igen?... Szvatopluk? Meg ószlovákok?... Hm. Van az a régi magyar mondás: Neki esett, mint tót az anyjának! Hát, tót barátaink a jelek szerint, a történelemnek is pont úgy estek neki! Ideje lenni már helyretenni a tót atyafiakat! Megjegyzem, fizikailag is, de ha azzal egyelőre várnunk is kell, legalább a történelmi valóságra nyissuk rá a csipás szemüket!

A féltve őrzött szlovák koronázási ékszerek!

Kezdjük rögtön a "szlovák" szó eredetével!

A szlovák kifejezés, mint népnév a 15. században kezdett terjedni, és a közvélekedés szerint a „szlovák” név a „szláv" népnév egy változata. Azonban van a szláv, szlovák népnévnek egy sokkal korábbi eredeztetése, amit a kutatások nyomán egyre több történész vall hitelesnek, ill. nagy valószínűséggel a szó valódi eredetének. Ez pedig a latin sclavus, vagyis szolga, rabszolga szóból való származás. Alátámasztja ezt vastagon az a kikezdhetetlen történelmi tény, hogy ezen európai "szláv" népcsoportokat a Római Birodalom fennállása idején alsóbbrendű, szolganépeknek tartották. A szóbanforgó szláv népcsoport, kérészéletű, pár évszázadra tehető "önállósága" idején sem szlovák volt, hanem morva! Az un. "Morva Nagyfejedelemség" különböző törzseinek közös elnevezése. A most lóra emelt (tulajdonképpen említésre se méltó morva fejedelmecske, kinek a puszta neve is csak a magyarok második bejövetele révén maradt fent) Szvatopluk ennek a gyenge lábakon álló birodalmacskának a súlytalan uralkodója volt. Nem több. De ugorjunk!

Folytassuk azzal, hogy legjobb esetben sem több, csak történelmi mítosz a szlovákoknak a szlovák államiságért folytatott ezeréves küzdelméről szóló hazugságaik! Az egészből annyi igaz, hogy az önálló szlovák államnak az 1993-ban történt megalakulását nehéz lenne elképzelni a trianoni rablás során kitalált cseh-szlovák állam megalakulása és léte nélkül, tehát anélkül, hogy Felvidéket elcsatolták volna a történelmi Magyarországtól.

Ha pedig történelmi Magyarország, térjünk ki arra is, hogy mi, magyarok a szlovákokat tótoknak hívtuk és hívjuk. A tót név, egyesek feltételezések szerint, a tauta - litvánul: nép -, és a germánokra alkalmazott teuton kifejezéssel azonos, ill. annak szinonimája. Ebbe nem nyilvánítanék inkább véleményt, beérem azzal, hogy a magyarnak tót a tót! A tót megnevezés igen régi szavunk erre a Felvidéken élő (és országrabló) szláv népcsoportra. Már az Árpád-házi királyaink idejében ismert és használatos volt, de írott nyomára legkorábban csak az 1400-as évek elejéről való szövegekben bukkantak. Ekkoriban tout alakban írtuk nevüket.

Összegezve tehát elmondhatjuk tótokról, hogy sosem volt államalkotó nemzet, és sosem lesz! Az a 17 évnyi "államiság" nem ad múltat, történelmet és nagy királyokat, uralkodó-házakat! A "Szlovák államiság" nem más a történelem sok évezredes szélviharában, mint egy lepkefing!

Végezetül pedig, ha már közmondással kezdtem, be is fejezném eggyel: Engedd be a tótot, és kiver a házadból! - 90 éves igazság ez immár, no de - közeleg az idő! - majd teszünk róla!... A Felvidék haza fog térni!

A gátakon éjt nappallá téve dolgozó gárdisták nyílt levele - Avagy, ami a hírekből kimarad!

Tegnap egész éjjel védekeztünk Boldván, sikeresen, köszönet egy az Orbánnak írt levelünket olvasó Nyíregyházi polgártársunknak, aki 1000 db zsákot hozott Boldvára! Orbánéktól nem kaptunk többet, ez a szégyen! Boldva település a „Jóistennek”, nekünk és a felhívásunknak köszönhetően megúszta a nagyobb elöntést, a még nagyobb károkat. Mindössze 2 centin múlt a település sorsa. Megállt a Boldva vízszintemelkedése és nem gyengült meg sehol a gát, amíg ott voltunk. Miután elhárítottuk Boldván a települést közvetlenül fenyegető áradatot, azonnal továbbmentünk segíteni, a még nagy veszélyben lévő településeken. Jelenleg Szendrőnél, ahol beszakadt az út, nyúlgátat építünk. Szendrőn több kellemetlen tapasztalatunk volt eddig, de az újabb segélykérést nem utasítottuk vissza. Itt történt meg velünk az a eset is, hogy a rendőrök nem akarták átadni a zsákokat a gárdistáknak a töltésen addig, amíg egyik idősebb Pest megyei bajtársunk rájuk nem üvöltött következő módon, szó szerint: „Melyik az a rendőr aki nem hajlandó a zsákot tovább adni a gárdistáknak? Talán nem Magyar anya szült benneteket?” Ezek után mindjárt elindult a zsákok átadása…..

Felháborítónak tartjuk azt a helyzetet amit Orbán-Pintér páros kijelentései okoztak a helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatban, illetve azt, ahogyan a cigányok sajátos módon értelmezték azt. Több településről is jelentették bajtársaink, hogy abbahagyták a mentési munkákat a cigányok, mert nekik Orbán új házakat fog építeni. Boldván is az addig „nem közmunkás” dolgozó cigányok abbahagyták a védekezést és már csak azon tanakodnak, hová építtessék Orbánnal a házaikat, be akarnak költözni a faluközpontba, amit kevésbé önt el a Bódva. Tegnap már nem voltak a gátakon. Nem baj, mi védtük a falut tovább. Ez csak elszomorított bennünk, hogy pénzünkből, a befizetett adóforintjainkból ezeknek a cigányoknak bőven fog jutni megint, ismét ennek a népcsoportnak a szaporulatához járulunk „önkéntesen” hozzá, akik semmivel sem járulnak hozzá hazánk fejlődéséhez és hazánk védelméhez. Remélem képviselőink szóvá fogják tenni a parlamentben ezt a gyalázatos helyzetet és kiharcolják, hogy az élősködőket a hozzáállásuknak megfelelően segélyezzék ezek után. Szerintünk ezt várja el Orbán Viktortól és kormányától a Magyar Nemzet teljessége, azok is mind, akik a Fidesz-re szavaztak a megvett cigányok kivételével!

A gátakon védekező gárdisták

(Hunhír nyomán)